Szakszervezetek

Szakszervezetbe történő belépés szabadsága

Az Alaptörvény VIII cikke szerint mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni, s ez magába foglalja a szakszervezeteket és más képviseleti szervezeteket is. Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

A szakszervezetek működését a Munka törvénykönyve szabályozza. A munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.  A munkavállalók jogosultak a munkáltatónál szakszervezet létrehozására (2012. Munka Törvénykönyve  231. paragrafus)

A Munka törvénykönyve azt is előírja, hogy „Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. "

(Munka Törvénykönyve  271.3 paragrafus).

Kollektív alkuhoz való jog

A kollektív alkuhoz való jogot Magyarország Alaptörvénye garantálja: „Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát”(XVII cikk). A kollektív alkut a Munka Törvénykönyvének 276. paragrafusa szabályozza. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri

i) a munkáltatóval munkaviszonyban álló,

ii) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.

(Munka törvénykönyve 276-284. paragrafus)

Sztrájkjog

A sztrájkot a 1989.VII. törvény a sztrájkról (a 2010. évi CLXXVIII. törvénnyel módosítva).  1-4 cikk) szabályozza. A módosított (2010. évi CLXXVIII. törvény) szerint Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja. Törvényi szabályozás hiányában a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a még elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről megállapodni; ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél lényeges az elégséges szolgáltatás megléte.

Tilos a sztrájk az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szerveknél. Az állami hivatalok dolgozói csak akkor sztrájkolhatnak, ha a kormány és a szakszervezetek megállapodnak a speciális szabályokat és körülményeket illetően. Ugyanakkor a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak nincs sztrájkjoga.

(www.eurofound.europa.eu/eiro/2012/02/articles/hu1202051i.htm)

Szakszervezetek érintő jogszabályok

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről ( 2013-ban a 2013. évi CIII törvénnyel módosítva) / Labour Code, 2012 (amended in 2013 by Act CIII of 2013)
  • Magyarország Alaptörvénye, 2011 / The Constitution of Hungary, 2011
  • 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről / The Criminal Code 1978
  • 2010. évi CLXXVIII. Törvény / Strike Law of 1989.VII. (amended in 2010)
Cite this page © WageIndicator 2017 - Berbarometer.hu - Szakszervezetek