Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Ön itt áll: Főoldal / Munkajog / Háztartási Munka

 

Háztartási Munka

Mi a háztartási munka, ki a háztartási alkalmazott, az ILO C189 sz. egyezménye, a háztartási munka Magyarországon.

Mi a háztartási munka?
A háztartási munka az egyik legrégibb női foglálkozás. A rabszolgaság és a gyarmatosítás következményeként a háztartási munka sok országban nem rendszabályozott és alábecsült, a munkaügyi törvényék nem vonatkoznak a háztartási alkalmazottakra. Az ILO (International Labour Organization) C189 sz. 2011. évi egyezménye szerint a háztartási munka meghatározása "egy vagy több család háztartásában végzett munka".
A háztartási munka más mint az a házimunka amit a családtagok munkaszerződés nélkül végeznek saját háztartásukban.
Háztartási munkák:
1. Lakás takarítása
2. Mosás / mosogatás
3. Vasalás
4. Főzés
5. Biztonsági őrzés
6. Kertgondozás
7. Gépkocsi vezető
8. Gyermekek felügyelete
9. Otthoni gondozás
10. Otthoni ápolás
11. Háziállat  gondozás
12. Házvezetés

Ki a háztartási alkalmazott?
Háztartási alkalmazott az, aki hivatalos munkaszerződéssel egy másik személy háztartásában dolgozik.
Nem háztartási alkalmazottak akik:
1. Alkalmi jelleggel végeznek háztartási munkát (pld. baby-sitter part time)
2. Saját otthonukban családjuk gyermekeit és idős családtagjait gondozzák.
A takarító vállalatok dolgozói sem sorolhatok ide mert a háztartási alkalmazott munkáját ugyanabban háztartásban végzi.

Hányféle háztartási munka van?
A háztartási alkalmazottakat két kategóriába sorolhatjuk: munkahelyükön élők és munkahelyüktől eltérő helyen élők. A háztartási alkalmazottak dolgozhatnak teljes vagy csökkentett munkaidőben, találkozhatunk kiskorúak alkalmazásával, kényszer munkavégzéssel, bevándorló munkavállalókkal (beleértve az „au pair” munkavállalókat). Figyelembe kell venni hogy Azsiaban és Afrikában a kiskorúak alkalmazása a háztartási munkában és a munkavégzésre kényszerítés gyakran előfordul, valamint az „au pair” formula, ami régebben a fiatalok kulturális fejlődését szolgálta, ma sok bevándorlónak jelent munkalehetőséget.

Milyen jogokat biztosít a háztartási alkalmazottaknak az új ILO egyezmény?
Az új egyezmény biztosítja a háztartási alkalmazottaknak is a többi munkavállalóval megegyező alapvető jogokat, melyek szerint kötelező:
1. A háztartási alkalmazottat tájékoztatni munkakörülményeiről és azokat egyértelműen írott szerződésbe foglalni
2. A szabályos munkaidő betartása, a túlórák kifizetése és a napi, heti pihenőidő valamint az éves szabadság biztosítása
3. A nemzeti törvény szerinti munkavállalási  korhatár és a minimális munkabér betartása.
4. A munkabér készpénzben történő kifizetése, legfeljebb kis része természetben.

A bevándorló munkavállalóknak az egyezmény szerint meg a határ átlepése előtt  át kell adni az aláírt munkaszerződést, kivéve ha az érdekelt országok közötti egyezmények ezt nem igénylik (pld. Európai Union belül).

A háztartási munka Magyarországon

Melyik törvény vonatkozik a háztartási munkára?
Bár Magyarország nem ratifikálta az ILO C189 sz. 2011. évi egyezményét, e speciális munkavégzésre irányuló jogviszony részletes szabályait a 2010. évi XC törvény tartalmazza.

Szükséges-e írásbeli megállapodás ilyen jogviszony létesítéséhez?
Jogszabály szerint nem kötelező, de nem kizárt. Azonban a bejelentési kötelezettség teljesítéséhez és az igazolás kiadásához szükséges, háztartási alkalmazottra vonatkozó adatokat fel kell jegyezni.

Mire kell figyelni, ha háztartási alkalmazottat akarsz foglalkoztatni illetve háztartási alkalmazottként szeretnél jövedelemhez jutni?
A jogszabály csak egyes tevékenységekre teszi lehetővé ilyen megállapodás megkötését. E körbe tartoznak a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységeket, mint például:
- lakás takarítása,
- főzés, mosás, vasalás,
- gyermekek felügyelete, házi tanítása,
- otthoni gondozás és ápolás,
- kertgondozás
- házvezetés.

Mikor nem sorolható e körbe a fenti tevékenységek ellátása?
A felsorolt tevékenységek után fizetendő díjazás csak akkor tekinthető adórendszeren kívüli keresetnek, azaz akkor nem kell utána adót fizetni, ha természetes személyek közötti kapcsolatból származik.
Nem sorolható e körbe a fenti tevékenységek ellátása akkor,
- ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi;
- ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól juttatásban részesül;
- ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

Milyen kötelezettsége van a foglalkoztatónak?
A foglalkoztatás megkezdését megelőzően havonta kell eleget tenni a NAV felé a bejelentési kötelezettségnek. A bejelentési kötelezettség az ügyfélkapun keresztül vagy a telefonos ügyfélszolgálat igénybevételével teljesíthető papír alapon, postai úton vagy személyesen történő benyújtással nem.
A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről igazolást kérhet, amit a foglalkoztató havonta köteles kiállítani és kiadni.

 

Lásd:

Share |