Kismamák jogai

Anyák a munkajogban: a diszkrimináció tilalma, terhesség időszaka, szülés, gyed és gyes időtartama, az anyasági ellátások, visszatérés a munkába.

1. A diszkrimináció tilalma

2. Milyen szabályok védik és milyen kedvezmények illetik meg az anyákat a terhesség megállapításától kezdődően a gyermek 14 éves koráig?
- terhesség időszaka
- szülés
- gyed és gyes időtartama
- a munkába történő visszatérés után

3. Az anyasági ellátásokról röviden
- terhességi-gyermekágyi segély
- gyermekgondozási díj
- gyermekgondozási segély
- gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás

4. Visszatérés a munkába
- mikor van rá lehetőség?
- visszatérés az eredeti munkakörbe
- változások a jogviszonyban

1. A diszkrimináció tilalma.
Magyarország is elfogadta és kihirdette az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének anyaság védelméről szóló egyezményét, annak egyértelmű szabályait átültette a magyar jogba, megtiltva a munkavállalók közötti diszkriminációt az anyaság, terhesség tényére tekintettel, illetve az alapján, hogy az adott munkavállalónak (ebben az esetben akár nőnek, akár férfinek) van-e gyermeke.  
Ezen szabályhoz szorosan kapcsolódik az a rendelkezés is, amely szerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyiségi jogait nem sérti, és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat. Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.
Fontos kiemelnünk, hogy ez a szabályt már a munkaviszony létesítését megelőzően is be kell tartani, pl. az állásinterjú és kiválasztás során.

2. Milyen szabályok védik, és milyen kedvezmények illetik meg az anyákat a terhesség megállapításától kezdődően a gyermek 14 éves koráig?

a) A terhesség időszakától
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Fontos kiemelni, hogy az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.
Garanciális szabály, hogy az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél.
Abban az esetben, ha munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a leendő anyukát a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.
A terhesség alatt a munkavállaló felmondási védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyát. Ugyanez vonatkozik a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság időtartamára, valamint az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartamára is.
Főszabályként a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Nem vonatkozik azonban ez a női munkavállalókra a terhesség megállapításának kezdetétől a gyermek hároméves koráig, ebben az esetben kizárólag beleegyezése esetén van lehetőség más helységben végzendő munkára kötelezésnek.
Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára.
Rendkívüli munkára nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig.

b) A szülés
A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
Fontos szabály, hogy amennyiben a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát is.

c) A GYED és GYES időtartama
A fizetés nélküli szabadság megilleti a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából, a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,  a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Létezik még ún. szoptatási munkaidő kedvezmény: a nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
A felmondási védelem ezen időszakban is fennáll, nem szüntethető meg a munkaviszony munkáltatói rendes felmondás útján a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt, immár a GYES igénybevételétől függetlenül. A felmondási védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

d) A munkába történő visszatérés után
Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerződést módosítani kell, ha a változás következében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében - a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel - egy órával növekszik.

3. Az anyasági ellátásokról röviden
A fent már említettek szerint meg kell különböztetnünk az egyes társadalombiztosítási ellátásokat attól az időszaktól, amikor ezen ellátások járnak. Az alábbiakban röviden áttekintjük az egyes ellátások főbb szabályait. Elöljáróban ki kell emelni, hogy az ellátások egy része társadalombiztosítási ellátás, azaz megelőzően biztosítással járó jogviszonyt (pl. munkaviszonyt) feltételez, míg másik része szociális segély, tehát megelőző munkaviszony nélkül is igénybe vehető.

a) terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
Kinek jár? Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
Milyen időtartamban jár? A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
Mikor nem jár? Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
Mértéke? A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A napi átlagkereset mértékét az előző évben szerzett bruttó jövedelem figyelembevételével állapítják meg.

b) gyermekgondozási díj (GYED)
Kinek jár? Gyermekgondozási díjra jogosult (a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, vagy (b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Mindkét esetben feltétel, hogy a szülő a gyermeket saját háztartásában nevelje.
Milyen időtartamban jár? A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Mikor nem jár? Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
- a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül;
- a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
Mértéke? A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A napi átlagkereset mértékét az előző évben szerzett bruttó jövedelem figyelembevételével állapítják meg.

c) gyermekgondozási segély (GYES)
Kinek jár és meddig? Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
Gyes-re jogosultak lehetnek a nagyszülők is. A jogszabály szerint a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek az első életévét betöltötte, továbbá gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével.
Mértéke? A gyermekgondozási támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. A gyermekgondozási segély havi összege ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300% -ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2011-ben 28.500 Ft.

d) gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 6 hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték; a gyám, ha a gyermek a születését követően 6 hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával. Ezen összegek 2011-ben: 64.125 Ft és 85.500 Ft.

4. Visszatérés a munkába

a) Mikor van rá lehetőség?
Abban az esetben, ha az anya GYED-ben is részesül, annak folyósítása alatt semmiféle kereső tevékenységet nem végezhet (kivétel ez alól a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazás – pl. egy korábbi könyv befolyó jogdíjai). Első alkalommal a gyermek 2 éves kora után – tehát már a GYES időszakában – van lehetősége munkavégzésre, a gyes folyósítása mellett.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, illetve az örökbefogadó szülőt, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. A korábbi szabályozástól eltérően azonban a gyermek egyéves korát követően kereső tevékenység legfeljebb heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytatható, illetve nincs időkorlát, amennyiben a munkavégzés a GYES-t igénybe vevő az otthonában végzi.
A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után GYES-ben részesülő a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül végezhet kereső tevékenységet.
Ikergyermekek esetén szintén időkorlátozás nélkül végezhető munka, azonban ilyen esetben csak egy gyermek után vehető igénybe a GYES.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után csak havi 30 órát meg nem haladó mértékben folytathat.

b) Visszatérés az eredeti munkakörbe
A fizetés nélküli szabadság lejárta után, illetve abban az esetben, ha az anya a GYES folyósítása mellett (lásd. fent) kíván visszamenni a munkahelyére dolgozni, a munkáltató köteles őt az eredeti, szülés előtti munkakörébe visszavenni és továbbfoglalkoztatni.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató ezen meglehetősen egyértelmű szabály ellenére sem kíván eleget tenni kötelezettségének, és valamilyen valós vagy kitalált, kreált okra hivatkozással más munkakörbe próbálja kényszeríteni az anyát, rosszabb esetben megszüntetni a munkaviszonyát.
Ilyen esetekben érdemes a munkáltató hivatkozását és a fennálló jogi helyzetet alaposan megvizsgálni, hiszen az esetek nagy részében a munkáltató eljárása jó eséllyel kifogásolható vagy támadható.  Tanácsadó ügyvédünk természetesen ebben a kérdésben is áll rendelkezésükre, forduljanak hozzá bizalommal.
Ebben a vonatkozásban ajánljuk figyelmükbe az Európai Parlament vonatkozó álláspontjáról és az európai helyzetről szóló cikkünket is.

c) Változások a jogviszonyban
A gyed/gyes 3 éves időtartama alatt a többi munkavállaló munkabérét emelkedhet, az anya az éves bérfejlesztésekből kimaradhat, ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell a munkabért. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke lesz az irányadó.

Forrás:
Jelen összeállítás a 2011. január 1-jén hatályos szabályok alapulvételével készült. Készítette: www.munkajog.com

Cite this page © WageIndicator 2017 - Berbarometer.hu - Kismamák jogai