Minimálbér
A Munka törvénykönyve szerint a kötelező minimálbért (alapösszeg) és a bérminimumot (amit akkor lehet kapni, ha legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakör, a munkavállaló rendelkezzen legalább középfokú iskolai végzettséggel, illetőleg középfokú szakképzettséggel, a munkavállaló végzettsége/szakképzettsége szakirányú legyen) a Kormány állapítja meg a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal való konzultációt követően. 2012-től a minimálbérrel kapcsolatos konzultációk helyszíne a Versenyszféra Konzultációs Fóruma, a VKF.
A VKF-ben képviselteti magát a kormányzat, a munkavállalói oldal (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája-LIGA Szakszervezetek, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége –MSZOSZ, and Munkástanácsok Országos Szövetsége) és a munkaadói oldal (Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége -ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége-MGYOSZ, és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége -VOSZ). E fórum a szociális partnerek konzultációját és a foglalkoztatással, munkaügyi törvénykezéssel, a versenyszféra kereseti kérdéseivel (minimálbér, garantált bérminimum és bérajánlások), munkaügyi kapcsolatok, stb.
2013 végén a kormányzat konzultációt folytatott a Versenyszféra Konzultációs Fórumban, a VKF-ben a minimálbért és a garantált bérminimumot illetően. Ez a fórum megállapodott a minimálbér és a garantált bérminimum következő évi növeléséről. Ezután a kormányzat rendeletet bocsájtott ki az új minimálbért és a garantált bérminimumot illetően.
A kormány által megállapított kötelező minimálbér a munkavállalók csoportjai szerint különbözhet. (Lásd minimálbér és garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők esetén.)
A kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a különösen a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.
rendelet valamennyi munkaadóra és munkavállalóra kiterjed. Azaz egyetlen hazai vagy külföldi dolgozó sem kereshet kevesebbet, mint a minimálbér. A részmunkaidőben dolgozóknak a havi, heti vagy órára megállapított minimálbér teljesítés szerinti arányos részét kell megkapniuk. A minimálbért évente kiigazítják.
A munkavállaló, szakszervezet vagy üzemi tanács eljárást kezdeményezhet a Munka Törvénykönyvében foglaltakat sértő cselekmény, vagy mulasztás esetén. Súlyos jogsértés a minimálbér megfizetésének elmulasztása.
Jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó munkaügyi felügyelőségek a felelősek a Munka Törvénykönyvében foglaltak és a minimálbérrel kapcsolatos rendelkezések betartására. A sértett közvetlenül a munkaügyi felügyelőségekhez fordulhat sérelmével.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény rendelkezik a meg nem fizetett minimálbér esetén kiróható büntetésről. A Munka Törvénykönyvének megsértésekor a bírság 30,000 10,000,000 Ft-ig terjedhet. Ha a munkáltató által foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 20 főt, a bírság 30,000 - 5,000,000 Ft. Természetes személy – munkavállaló – által előterjesztett sértés esetén ez az összeg 30,000 - 1,000,000 Ft lehet. A munkaügyi bírság mértéke az előzőekben meghatározott felső korlát kétszereséig terjedhet, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, az érintett munkavállalók számát.
Forrás: Cikk. A 2012-es Munka Törvénykönyv 153. A Munkaügyi Felügyeletről szóló 1996. évi törvény 3. és 7. cikke
Alapbér
A Munka törvénykönyve alapján az alapbér nem lehet kevesebb, mint a minimálbér. Az alapbért általában a ledolgozott idő alapján állapítják meg. Az órabér megállapítása úgy történik, hogy a havi bért osztják 174 órával. A bér az elvégzett idő szerint, vagy a teljesítmény szerint, vagy a kettő kombinációja szerint határozzák meg. Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét. Valamilyen szerződés vagy kollektív megállapodás hiányában a béreket havonta kell kifizetni, nem később, mint a következő hónap 10-e. A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Az alapbér felének megfelelő összegű előleget - legalább havonta - fizetni kell. A munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A bérfizetés történhet készpénzben vagy banki transzfer útján a dolgozó bankszámlájára.
A munkáltató köteles állásidőt (alapbért és adott esetben pótlékot) fizetni, ha nem tud munkát biztosítani a munkavállalóknak, kivéve elkerülhetetlen külső okok (vis maior) esetén.
(Munka Törvénykönyve 2012, XII. fejezet 136-165 paragrafus A munka díjazásáról).